Jubilál a Hargita Rali – 1 rész

11 július 2017 - 11 perc olvasni való

Harminchét év, huszonöt kiírás

Harminchét évvel ezelőtt indították útjára a Hargita Ralit, idén a huszonötödik kiírásához érkezett a verseny. A viadal harmincöt éve került be az országos bajnokságba, az eddigi huszonnégy kiírást három klub szervezte és három megyebeli városban volt eddig rajt. Hargitai ralitörténelem.

Mihai Costinean 1988-ban az Úz-völgye szakaszon egy elvétett kanyar után. Nem volt ép eleme az autónak.

Ezerkilencszáznyolcvan fontos év volt a Hargita megyei autósport történetében, noha előtte volt már a megyének ralicsapata és több versenyzője is. A Román Autóklub (ACR) megyei kirendeltségének akkori vezetője, András Béla titkár és Dietrich Árpád 1979-ben határozta el, hogy Hargita megyében országos rali bajnoki futamot szerveznek. Ugyan ez csak három évvel később valósult meg, ám az első Hargita Ralit 1980-ban szervezték, egy évre rá pedig ezt sikerült annyira jól megismételni, hogy 1982-től a megyei viadal bekerült az országos első osztályú bajnokságba.

Az 1980-as években a versenyek lebonyolítása nagyban különbözött a mostanitól: a ralisok általában péntek vagy szombat délután kezdték a viadalt és másnap hajnalban értek célba. A Har­gita Ralik egyik különlegessége az is volt, hogy a 80-as évek közepétől a versenyeket követően – vasárnap – krosszversenyeket tartottak Zsögödben. Szintén érdekesség, hogy kamionok számára külön kategória volt a ralikon.

Két év után ob-futam

1982-től – ahogy országos bajnoki futam lett a Hargita Rali – 1989-ig Dacia gépkocsikkal nyertek csak versenyt, habár Aróval, Oltcittal, Ladával is álltak rajthoz. Az első ob-futamnak számító Hargita Ralit a Bálint Lajos és Constantin Zărnescu alkotta páros nyerte meg, majd a következő két kiíráson Gheorghe Urdea győzött, 1983-ban Dacian Banca, egy évvel később pedig Dana Marica navigátorok segítségével. 1985-ben Bálintnak is sikerült dupláznia Bancával az oldalán, a kolozsvári navigátor is két első helyezésnél tartott. Érdekesség, hogy a korabeli sajtó – a Hargita napilap – először az 1985-ös viadalról számolt be. Az október 1-jei Hargita arról ír többek között, hogy a kezdők kategóriájában a Mihály–Feiszthammer páros nyert, míg a Cnejevici–Kiss duó a negyedik lett, ötödikként pedig a Tofan–Tamás kettős zárt, így a megyebeliek is jól szerepeltek. Ekkor tartották meg egyébként az I. Hargita Autocross futamot is.

1986-ban a Hargita már ismertetőt is közölt a rali szabályairól, amelyet Dietrich Árpád, a verseny főszervezője és a megyei autósport bírói testület elnöke írt. A július végi viadalon 130 páros indult, 81-en célba is értek, az A csoportban az Andrei–Amarica, míg a B csoportban a Costinescu–Roșca páros győzött, a korabeli sajtó beszámolója szerint a Hargita megyeiek a középmezőnyben végeztek. Akkor is voltak ellenzői az autósportnak – ahogyan vannak ma is –, hiszen a versenyt követően ezt írta a Hargita napilap: „Van, aki megkérdőjelezi az autóverseny rendezésének létjogosultságát megyénkben. A kétkedők bizonyára nem látták az az élményszerű küzdeni akarást, a szinte emberfeletti és mondhatnánk gépfeletti erőfeszítést, amit a verseny résztvevői kifejtettek”.

A Dacia gyár pilótája, Bálint Lajos a 80-as években négyszer győzött a Hargita Ralin

Az 1987-es Hargita Ralira már számos megyebeli is nevezett. Az ACR részéről a Tofan Gheorghe és Krutsch Mátyás, az autószállítási vállalattól pedig a Szalay István és Székely Levente, valamint a Bardócz Tibor és Kiss Aladár páros az A osztályban szerepelt, a B osztályban pedig a Cnejevici Svetozar – Kiss József (Haladás Autóklub), a Szabó Ferenc – Kajtsa Károly (Rapid) és a Geréb László – Szabó Gergely (Autószállítási Vállalat) küzdött. „Az Úz-völgyi szakasznál már hat gépkocsi hiányzott az indulók mezőnyéből, a verseny végéig számuk bizonyára tovább emelkedik. De hát ez a viadal, ember és gépkocsi közös csatája. A jók közül is csak a legjobbak tudják befejezni a versenyt, a legeslegjobbak, ahol a motor szíve szinte együtt dobban az emberével – nos, ők kerülnek majd a dobogó legfelső fokaira” – írja a viadalról a Hargita napilap. A versenyt a pitești-i Dacia gyár párosa, Mălăuţ Ionel és Ionescu Dan nyerte, a megyebeliek közül a Bardócz–Kiss páros végzett a legjobb (13.) helyen.

1988-ban 435 kilométer volt a rali össztávja, amelyből 259 aszfaltutakon zajlott, megyénket az „Odorheiu Secuiesc-i Autószállítási Vállalat csapata”, a Bardócz Tibor és Kiss Aladár páros képviselte. Bálint Lajos ezúttal Constantin Zărnescuval az oldalán harmadszor nyert a Hargitán csapattársa, Ștefan Vasile és az egy évvel korábbi győztes Mălăuţ előtt, az udvarhelyiek összetettben a 40., a C1 csoportban a 21. helyen zártak.

Kezdtek hozzászokni

A 80-as évek utolsó ralija előtt a Hargita napilap szerint „a megyeszékhely lakói már kezdtek megbarátkozni a versenyautók látványával. Egyébként az eltelt tíz év alatt hozzá is szoktak már, hogy a nyár folyamán a versenyautók jellegzetes hangjukkal évenként beledübörögnek a város megszokott zajába”. Négy nappal a viadal előtt már több résztvevő is Csíkszeredában volt, a megyei napilap szerint „a csapatok nagy része már megérkezett a megyeszékhelyre, ahonnan kitapogatják az útvonalat, edzéseket végeznek a hét folyamán”. A versenyzők 422 kilométert (15 szakaszt) teljesítettek, „több órán át zúgtak-búgtak, száguldottak a versenyautók a műutakon és erdei utakon, végül a 84 indulóból csak 48 tudta befejezni a versenyt, sajnos közöttük volt a megyénket képviselő Bardócz–Kiss páros is” – írta a viadal után a Hargita. Az A kategóriában (szériamotoros gépkocsik) az Oltcit gyár párosa, Constantin Duval és Gheorghe Nemes alkotta kettős nyert, míg a C kategóriában (versenymotoros autók) a Bálint–Zărnescu duó győzött.

Az 1980-as években tehát nyolcszor volt országos első osztályú rali bajnoki futam Hargita megyében, ebből négyet nyert meg Bálint Lajos – akinek egyébként Ludovic volt a hivatalos neve, de „Loci”-ként becézték és hívták autósportberkekben. A brassói pilóta 1980-tól volt a Dacia gyár hivatalos pilótája, tagja volt annak a fejlesztőcsapatnak, amely legyártotta az első Dacia 1400 Sport autót, 1986-tól öt idényben versenyzett ilyen típusú autóval, majd a 90-es évek elején tért át a Dacia 1325 Liberta autóra. Nyolcszoros román bajnok volt, utoljára 1993-ban lett a legjobb román ralis. 1994. február 22-én közúti autóbalesetben hunyt el.

 

FORRÁS:
Kopacz Gyula, Hargita Népe